Szöveges mező

Naptár
Szöveges mező
Ide szövegelj...

Szeretném megköszönni családomnak, általános iskolai, középiskolai tanáraimnak, képzőművészeti munkámat segítő művésztanáromnak, alkalmassági vizsgára felkészítő tanáraimnak, egyetemi tanáraimnak, a tervezési tantárgyak során vezető- és társkonzulenseimnek, művészeti vezetőimnek, kivitelezési és tervezési gyakorlatot biztosító építészeknek, a strasbourgi egyetemen tanáraimnak, strasbourgi támogatóimnak, Magyarországon és Franciaországban gyakornoki munkám során mestereimnek,  anyagi támogatást nyújtó alapítványoknak, nem utolsó sorban barátaimnak, mindenkinek, aki erőt adott, biztatott és hozzásegített ahhoz, hogy építészmérnök lehessek.

KÖSZÖNÖM SZÉPEN!

 

Kovásznai Nóra vagyok, 1984. július 29-én születtem Gyomaendrődön.
Édesapámat Kovásznai Ferencnek hívják, foglalkozása gépésztechnikus, vállalkozó.
Édesanyám neve Mikó Klára, a gyomaendrődi Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola iskolatitkára. Nővérem, Kovásznai Klára, általános iskolai tanító, rajz tanár,
középiskolai vizuális nevelés tanár, fémszobrász. A Retro Jeans grafikusa.

Általános iskolai tanulmányaimat a Rózsahegyi Kálmán Általános Iskolában fejeztem be 1999-ben, majd 2003-ban sikeres érettségi vizsgát tettem a gyomaendrődi Kner Imre Gimnáziumban kitűnő eredménnyel.
Végyettségem: Okleveles építészmérnök (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Középülettervezési Tanszék emelt tervezőépítész szak.) Diplomatervem: Alkotóház - Sárospatak.

Jelenleg színdinamikai szakmérnöki képzésen veszek részt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.

Francia és angol nyelvből középfokú, olasz nyelvből társalgási szintű nyelvtudással rendelkezem.
Szabadidőmben a képzőművészet különböző területeivel foglalkozom, rajzolok, festek (grafika, olaj, akvarell). Festményeim, grafikáim az ország különböző területén több kiállításon is szerepeltek (Budapesten, Celldömölkön, Kecskeméten, Szombathelyen, Ópusztaszeren, Gyomaendrődön, Olaszországban - Falerone-ban).
Munkáimmal 14 éves korom óta rendszeresen részt veszek a helyi amatőr képzőművészeti tárlatokon.

Az Art-Area Galéria tagja vagyok. 2011-től a szentendrei Rédai Galériában megtalálhatóak és megvásárolhatóak az alkotásaim.

Képzőművészeti tevékenységemet kezdetben Bella Rózsa Pilinszky-díjas művésztanárnő segítette.

A BME-n rajztanáraim: Zalakovács József, Madarassy Valter, Répás Ferenc,  Üveges Gábor, Váli István Frigyes,  Dr. Balog István, Vámossy Ferenc. Jelenleg: Dr. Tari Gábor festőművész, Konok Tamás Kossuth-díjas festőművész, Horváth Gábor (színdinamika).

Építészeti tervezéssel kapcsolatos tanáraim: Vannai Miklós, Kolossa József, Bánáti Béla, Balázs Mihály, Helfrich Szabolcs, Márk Péter, Nagy György, Vincze László, Sugár Péter, Lakner Antal képzőművész, Helfrich Szabolcs, Cságoly Ferenc, Benkő Melinda, Pataki Rita, Csernyus Lőrinc, és még sokan mások. A BME-n több éven keresztül végeztem demonstrátori feladatot a Rajzi, a Középülettervezési és a Ipari és Mezőgazdasági Épületek Tervezése Tanszéken.

Szeretek utazni, s megcsodálni Európa építészeti, képzőművészeti remekműveit. Fél évet töltöttem az Ecole d' Architecture Strasbourgi egyetemen, ahol a képzőművészet és a nyelvtanulás mellett főleg városépítészettel foglalkoztam.

Kedvenc művészeti korszakom a reneszánsz, szecesszió.

                                                                                                               Kovásznai Nóra

 

 

Opponensi vélemény Kovásznai Nóra tervéhez

 

 

 

 

 

 

 

Sajátos dolog opponenciát írni egy tervről, ami kettő. És különösen sajátos két tervről ami egy. És ugyancsak különös dolog lehet egy tervezőtől, hogy társat választ a tervezésben, hogy közösen akar haladni valakivel, felfedve titkait, elhagyva a gyermeki önfeledt játszás örömét. Ez komoly vállalkozás, de életszerű. Életszerű továbbá maga a hozzáállás, az építészeti terv valós környezetbe helyezésének akarása, a kvázi életszerű tervezési megbízással járó kapaszkodók felvállalása.

A település megismerése nem merül ki a környezet érzékeny letapogatásával, az arányok, anyagok megérzésével. A valósághoz kell az élet, az OTT megértése, a helyi folyamatokba való elmélyülés. Nóra tervét olvasva, mint izzadó bőrből csapódtak ki a valóságnak izzadság cseppjei. Egy terv, ami valóban kell a városnak, ami elhanyagolt, de értékes területekbe lehel életet, ami fejlődést idéz elő. Egy ilyen terv érett építészeti hozzáállást követel, olyat, ahol nem áll meg a szem, a kéz, a gondolat a telekhatárnál.

Szóval szándékuk előtt fejet hajtva, üdvözlendő az akarat, hogy valaki (valakik) az élet valóságát kutatják.

És akkor konkrétabban..

A helyszínválasztás kiváló, életszerű és izgalmas lehetőségeket rejt az építészeti viszonyulás kísérleti terepén. A beépítést célzó alkotói döntés releváns, a heterogén környezet újonc tagjaként az épületegyüttes kifelé kellőképpen befeléforduló. Kényes egyensúlyt próbál kezelni. Az újonnan beépített terület küzd a köz és egyén határával. Kialakít jól használható köztereket, ilyen a műteremházak előtti fedett nyitott tér, illetve alkalmassá teszi a belső kertek használatát a lekerítéssel. Nehéz a térbeli adottságoktól eltekinteni és azt mondani, hogy ezek valóban hátsó kertek, hiszen egy közpark (kert) és egy sétány szomszédságát élvezik. Ennek a problémának az oldására jó megoldás a zöld bevonása, mint sövényfal, ami érzékeny átmenetet hoz létre a park és a belső kertek között, viszont bizonytalan helyzetbe kerül a várfallal, illetve a szintén bizonytalan helyzetbe hozott lőportárral. Legnagyobb problémát a telek sajátossága mutatja, a műtermek telkét 4 oldalról veszi körbe közterület, különböző hangsúlyokkal. Ezeknek a hangsúlyoknak a megtalálása még finomítható lehetne, például a hátsó kertek mögötti tér pontosabb megfogalmazásával, úgy ahogy a műtermek előtti tér félig fedettsége artikulálja a köztér jellegét.

A jó téri arányok létrejöttéhez nagymértékben hozzájárul a tömegek könnyed mozgása, lüktetése. A tömegkísérletekben tetten érhető letisztulási folyamat egy megnyugtató végleges formát eredményezett. Érzékenyen reagál a tömbszerű környező épületekre, úgy hogy a beharapások által még a szabadon álló jellegét is erősíteni tudja. A tömegek hullámzása, a homlokzati fal térbeli plasztikussága nem teremt monoton hatást, reflektál a várfal zártságára, és kapcsolatot teremt a környező házak szabadon álló beépítésével.

Funkcionálisan a műterem kifogástalanul működik, jó a tájolása, a terek megfelelő méretűek, kapcsolatuk a külvilággal differenciált. Az anyagválasztást a műleírásban leírtak alapján helyesnek tartom, még akkor is, ha a rozsda anyagszerűsége túl van hajtva a kortárs építészetben, és akkor idézem Nórát: A homlokzatburkolat burkolata  "COR-TEN" lemez hiszen a művészethez is kapcsolódik, számos szobrász használja ezt az anyagot modern alkotásaihoz .Különleges acélötvözetről van szó, melyről a rozsda nem válik le lemezesen, hanem passzív védőréteget alkot, egyre szebbre patinásodva. Színe vöröses barna, tónusával kontrasztot ad az épületet övező várkert zöldjének. Az anyagszerűségéből adódóan a homlokzat megjelenése karakteres, a homlokzat megformálását segítő építészeti eszközök redukálása dicsérendő. Az anyaghasználat az épület egészére nézve egységes, a burkolatváltások kialakítása, a belső anyaghasználat továbbgondolása egy következő rétegét fejthetné fel az épületnek.

A terv az általánosan elfogadott egyetemi diplomatervek nagyságrendjét meghaladó feladatot kíván megoldani. A helyszín összetettsége komoly kihívást jelent még gyakorló építész számára is. Külön dicsérendő a diplomázó törekvése arra, hogy a terve túljusson egy pusztán száraz funkcionális megfeleltetésen, és csöndesen, minimális eszközökkel üzenetet tudjon közvetíteni, egy olyan környezetben, ahol csak szolgálni és lehetőségeket nyújtani kíván tervével. Olyan terv született, mely a felmerült kérdésekkel együtt figyelemreméltó és tiszta javaslatot mutat be.

Ezzel a megfontolással ajánlom Kovásznai Nóra tervét a zsűri szíves figyelmébe.

 

Vági János

Budapest, 2010. június 22.

Oldalmenü
Diavetítő
Szavazás
Weboldal
Elmegy
Rossz